Bevezető

Kedves Olvasó!

A Habitat for Humanity Magyarország immáron tizenegyedik éve jelenteti meg éves jelentését a magyarországi lakhatási szegénységről. A tavalyi, 2021-es ünnepi, harminc évet áttekintő jelentés után az idén visszatértünk a már bevett struktúrához, éves viszonylatban górcső alá helyezve a lakhatás helyzetét, annak változását a szakpolitikák, a központi költségvetés és a megfizethetőség viszonylatában. Ezen, a lakhatási szegénység alakulásában támpontot jelentő fejezetek mellett az adott időszakban releváns lakhatási kérdéseket tematizál a jelentés – idén az elmélyülő rezsiválság közepette például kevés aktuálisabb téma adódhatott volna, mint a fatüzelést használó háztartások helyzete.

Összefonódó válsághelyzetek jellemzik a 2022-es évet – Oroszország Ukrajna elleni agressziója és egyéb geopolitikai és világgazdasági tendenciák kapcsán kirajzolódó energiaválság hatásait csak tetézi az elmélyülő megélhetési válság és inflációs környezet. Az ezekre adott kormányzati válasz – a júliusi, eufemisztikusan rezsicsökkentés-csökkentésnek nevezett rezsiáremelés – továbbra is a rászoruló rétegeket érinti a legérzékenyebben, köztük a vidéki családi házban élőket, a kétgyerekes családokat, a rezsicsökkentésben eddig sem részesülő fatüzelést használókat és az önkormányzati bérlakásban élő háztartásokat. Ugyan a rezsicsökkentés átalakítása elkerülhetetlen volt, ennek egy szociálisan célzott formájára olyan alternatív javaslatokat fogalmaztunk meg, mint a gondos számításon alapuló, sávozott rezsiárazás, a célzott támogatások, köztük a normatív lakásfenntartási támogatás visszavezetése és a szegényebb háztartásokat is elérő, nagyszabású támogatott energiahatékonysági felújítási programok bevezetése. Különösen nehéz helyzetbe kerültek a szilárd tüzelést használó, javarészt a legalacsonyabb jövedelmű rétegbe tartozó háztartások; az ő helyzetüket mutatja be a jelentés ‘Vissza a tűzifához?’ című fejezete, mely javaslatokat is tesz a fatüzelés fenntarthatóbbá tételére és a rászoruló háztartások támogatására.

A 2022-es év az állami lakáspolitikában is fordulópontot jelentett – a fenti válsághelyzetek kiterjedtebbé válásával, a koronavírus-járványra adott válságintézkedések (mint a hiteltörlesztési- és kilakoltatási moratórium) kifutásával, a költségvetési mozgástér szűkülésével, szociálisan célzott lakhatási intézkedések hiányában a lakhatási válság további elmélyülésére számíthatunk, a középosztály egyre nagyobb rétegeit is lakhatási szegénységbe húzva. Ezen nézőpontok mentén járja körbe a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont szakértői által jegyzett két fejezet a kormányzati szakpolitikákat és költségvetési kiadásokat, illetve a lakhatás megfizethetőségében kirajzolódó fordulópontot.

Az elmélyülő válsághelyzetre nemcsak szakpolitikai javaslatok megfogalmazásával és azok döntéshozókhoz juttatásával reagálunk – terepi programjaink önkormányzati bérlakások és vidéki kistelepüléseken lévő házak felújítását, azonnali beavatkozást igénylő kisebb felújítási munkákat, önkormányzatokkal és helyi szereplőkkel való együttműködést, valamint korszerű és költséghatékony kályhák (Hőoszlopok) építését foglalják magukba. Munkánk fedezetét változatos adományozói és partnerségi források biztosítják. Kérjük, támogassa Ön is munkánkat adományozással, vagy felújítási munkáinkba önkéntesként való becsatlakozással!

Jó olvasást kívánunk!

Vankó Lili
szakpolitikai menedzser

Szegfalvi Zsolt
ügyvezető igazgató

A teljes jelentés

ÉVES JELENTÉS A LAKHATÁSI SZEGÉNYSÉGRŐL 2022

Fejezetek

Vissza a tűzifához – Lakossági szilárd tüzelés Magyarországon

Feldmár Nóra (Habitat for Humanity Magyarország, szakpolitikai munkatárs), Bajomi Anna Zsófia (Politecnico di Milano, PhD hallgató – Urban Planning, Design and Policy)

Kormányzati szakpolitikák és költségvetési kiadások

Czirfusz Márton (Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont; Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont)>

Fordulópont a lakhatás megfizethetőségének alakulásában

Csepregi Dóra Fanni (Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont)