Habitat for Humanity Magyarország: az „egyablakos támogatói modell” segíti, hogy a felújítási támogatások valóban elérjék a rászorulókat

A magyar lakóépületek többsége energetikailag elavult, korszerűsítésük létfontosságú lenne mind a minőségi és megfizethető lakhatás, mind a klímavédelmi célok teljesítése szempontjából. A felújítás azonban az alacsony jövedelmű háztartások számára elérhetetlen: nincsenek megtakarításaik, jellemzően nem hitelképesek, de gyakran az utófinanszírozott felújítási támogatások sem jelentenek számukra megoldást. A Habitat for Humanity Magyarország szerint ezért olyan célzott, előfinanszírozást és személyes segítséget is biztosító támogatási programokra van szükség, amelyek valóban elérik az energiaszegénységben élő családokat. 

„Lakóépületeink energetikai felújítása, az energiaszegénység kezelése európai uniós kötelezettség, és a klímavédelmi célok elérésének alapvető feltétele. De nem csak ezért lenne szükség intézkedésekre, hanem mert Magyarországon több százezer háztartást érint az energiaszegénység, akiknek nehézséget okoz  az energiaszámlák kifizetése vagy az otthonaik megfelelő fűtése” – hangsúlyozta Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai szakértője az eseményen. A Habitat 14. alkalommal publikálja éves jelentését a magyarországi lakhatás helyzetéről. Az idei riport 1. fejezetének bemutatóját november 5-én tartották meg a Margit krt.-i Habitat Kreatív Központban.

Több ezer milliárd forint támogatás – de a rászorulók kimaradnak

Az elmúlt években közel 3000 milliárd forint közpénz jutott lakhatási támogatásokra, ezek nagyobb része azonban a tulajdonszerzést segítette, nem a lakhatási körülmények javítását. A felújítási támogatások – például a Falusi CSOK vagy az Otthonfelújítási Támogatás – nem csak, hogy nem voltak szociálisan célzottak, de a feltételrendszerük miatt a leginkább rászoruló háztartások sokszor kimaradtak a programokból.

Magyarországon a lakosság mintegy 8–10 százalékát, több százezer háztartást érint az energiaszegénység. Leginkább a vidéki, rossz energiahatékonyságú családi házakban élő, fatüzelésre vagy elavult konvektoros fűtésre szoruló, alacsony jövedelmű családok érintettek ebben a nehéz élethelyzetben.

Fűtőanyagok jövedelmi szintek szerint (forrás: KSH, 2023)
Link az interaktív ábra letöltéséhez

A Habitat válasza: az egyablakos támogatói modell

A Habitat for Humanity Magyarország Falusi LakHatás programjával 2021 óta dolgozik azon, hogy azok a családok is hozzáférjenek az állami támogatásokhoz, akiknek ehhez külső segítségre van szükségük. A kialakított egyablakos támogatói modellünk a teljes folyamatban segíti a háztartásokat – a tájékoztatástól a pályázat benyújtásán és a kivitelezésen át a felújítás befejezéséig.

A modell három pillére:

• Előfinanszírozás: a Habitat megelőlegezi a munkálatok költségeit, így a családoknak nem kell megtakarítással rendelkezniük.
  
• Személyes mentorálás: szakemberek kísérik végig a családokat az ügyintézésben és döntésekben.
  
• Minőségi kivitelezés: a felújításokat ellenőrzött, megbízható kivitelezők végzik.

2025 szeptemberéig 86 család kapcsolódott be a programba, közülük 28 otthon már megújult, összesen 163 millió forint értékben. A beavatkozások nemcsak műszaki fejlesztéseket hoztak a családok életébe, hanem alapvető életminőség-javulást is: biztonságosabb, egészségesebb, méltóbb otthonokban lakhatnak.

Az egyablakos támogatói út
Link az ábra letöltéséhez

Személyes támogatás nélkül nincs hatékony segítség

A program tapasztalatai szerint a legfontosabb tényező a személyes támogatás: a rászoruló családoknak nem elég, ha papíron jogosultak a támogatásra – a folyamaton végig kell őket kísérni. Az ilyen „egyablakos” modellek biztosítják, hogy a közpénzek valóban oda jussanak, ahol a legnagyobb szükség van rá.

A Habitat tapasztalatai szerint a modell működtetése mind anyagilag, mind társadalmilag megtérül: a működési költség a támogatási érték legfeljebb 15,5 százaléka, ami a program bővülésével 10 százalék alá csökkenhet.

A jövő lakáspolitikája: klímavédelem és társadalmi igazságosság

A legnagyobb kibocsátáscsökkentés a legrosszabb állapotú épületek felújításával érhető el – amelyekben jellemzően az energiaszegénység által érintett háztartások élnek. A Habitat for Humanity Magyarország szerint fontos, hogy a jövő támogatási rendszerei 

• legyenek szociálisan célzottak,
  
• biztosítsák az előfinanszírozást,
  
• tegyék lehetővé az egyszerű és emberközeli ügyintézést,
  
• valamint épüljenek a helyi támogató hálózatokra.

„A lakhatási szegénységben élő, állami támogatásokhoz nehezen hozzáférő, rossz állapotú és energetikailag korszerűtlen épületekben élő családok otthonainak felújítási támogatása nem csupán szociális, hanem klímavédelmi kérdés is.” – mondta el Illyés Tímea, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója.Habár változást – az épületfelújítást és az energiafogyasztás csökkentését, azaz a minőségi és megfizethető lakhatás biztosítását – az érintett háztartások szintjén szeretnénk elérni, az ő lehetőségeik elsősorban a nemzeti szakpolitikáktól és a helyi lehetőségektől függnek. Ezért a WWF Magyarországgal közösen az EUKI által támogatott BioJust projekt keretében ezeket a területeket is célozzuk: szakpolitikai javaslatokat készítettünk és önkormányzati együttműködésben a települések lehetőségeit vizsgáljuk mintaprojekteken keresztül.

Habitat for Humanity Magyarország A Habitat for Humanity nemzetközi nonprofit szervezetet 1976-ban alapították az USA-ban, azóta már a világ közel 70 országában dolgozik azért, hogy minden ember egészséges, megfizethető, méltó otthonban élhessen. Magyarországon, ahol a lakhatási szegénység különböző típusai összesen több mint 3 millió embert érintenek, már 1996 óta működik. A rászoruló családokat közvetlenül támogató terepi mintaprogramjaikkal és szakpolitikai munkájukkal a lakhatási szegénységben élő embereknek segítenek. https://habitat.hu

Fotók: Molnár Zsóka // Habitat for Humanity Magyarország