fbpx

Véleményeztük az új lakossági energiahatékonysági otthonfelújítási támogatást

A Habitat for Humanity Magyarország észrevételei a lakossági energiahatékonysági otthonfelújítási támogatás (RRF-REP-10.13.1-24) felhívástervezetéről

Üdvözöljük, hogy elérhetővé válik egy kifejezetten energiahatékonyságot célzó lakossági épületfelújítási támogatás, nagy szükség volt már egy ehhez hasonló programra. Bár a meghirdetett felhívás végül nem célozza a leginkább rászoruló, sérülékeny, energiaszegény háztartásokat – akik a mi célcsoportjaink elsősorban –, ezért szeretnénk megosztani néhány észrevételt a felhívással kapcsolatban. Ugyanakkor továbbra is várjuk a fenti érintett háztartások számára célzott programot; ennek megfelelő targetálásában, a célcsoportokat meghatározó indikátorok kidolgozásában, illetve a felhívás előkészítésében szeretnénk felajánlani együttműködésünket, mint a területen nagy kutatási, elemzési, szakpolitikai és legfőképpen terepi-gyakorlati tapasztalattal rendelkező szervezet, annak érdekében, hogy az erre a célra szánt összegek minden szempontból a lehető leghatékonyabban és legérdemibben, a célt szolgálva és megfelelő célcsoportokat elérve kerüljenek felhasználásra.

A jelenlegi kiírás legfontosabb részleteivel (minimum 30%-os energiamegtakarítás elérése, beépített ösztönző – magasabb vissza nem térítendő (VNT) támogatási arány – a magasabb energiamegtakarításra, elsődleges fókusz az épületszerkezeti, energiaigényt csökkentő beruházásokra, és a jövedelemhez igazodó, azzal fordítottan arányos VNT rész) egyetértünk. A megcélzott fűtéskorszerűsítési megoldások azonban túl szűkre szabottak, kizárólag központi gáztüzelésű (kondenzációs) kazán és a hozzá tartozó szekunder fűtési kör átalakítását, cseréjét lehet a beruházások között elszámolni. Ebből kimarad – többek között – a fatüzeléses berendezések korszerűsítése (pl. az egyedi helyiségfűtéses kályhák lecserélése a jóval hatékonyabb központi szilárd tüzelésű kazánra), illetve a fosszilis helyett az egyéb megújuló energiát hasznosító berendezésekre való áttérés (pl. hőszivattyú).

A szövegből nem világos az, hogy az egyedi helyiségfűtésű gázkonvektorokról a kondenzációs kazánra való áttérés támogatott tevékenység-e. Mivel a fűtéskorszerűsítés a jelenlegi tervezet szerint csak a kondenzációs kazán alkalmazását jelenti, és ez pedig csak 2024. december 31. előtti szerződéskötéssel lehetséges, így ez praktikusan azt jelenti, hogy a 2025. évben támogatott tevékenységek már nem tartalmazhatnak fűtéskorszerűsítést. Ezért javasoljuk, hogy az egyéb, megújuló energiára épülő fűtésrendszereket is vonják be a támogatott tevékenységek közé.

Ez már csak azért is fontos, mert a felhívástervezet alapján a beruházásoknak meg kell felelni – nagyon helyesen – a 9/2023 ÉKM rendelet előírásainak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jelentős felújítást – azaz homlokzati hőszigetelést – eredményező beruházások nagy része valószínűsíthetően fűtéskorszerűsítést is kell, hogy tartalmazzon, hogy elérje a megfelelő követelményszintet. Azonban, ha ez 2025-ben már nem támogatott tevékenység, akkor félő, hogy ezek a beruházások – a legnagyobb energiamegtakarítással járó homlokzati hőszigetelés és fűtéskorszerűsítés – abban az évben már elmaradnak. Így kérdésessé válik, hogy csak nyílászárócserével és pince- vagy padlásfödém, illetve tetőszigeteléssel a kívánt 30%-os primerenergia-megtakarítás elérhető-e.

A jogosult ingatlanok körét is javasolnánk másképp meghatározni. Az 1990. december 31. előtt épült ingatlanoknál egyrészt nem világos, hogy a használatbavételi engedély dátuma számít-e, vagy esetleg valami más. Az sem derül ki, hogy a korábban épített, de már valamilyen (részleges) energetikai felújításon átesett-e az ingatlan. A fontos az lenne, hogy a támogatással az energetikailag rosszabbul teljesítő épületeket érjük el leginkább, hiszen egy többet fogyasztó épületnél a 30%-os megtakarítás is nagyobb lesz. Így jobb feltételnek tartjuk az építési évnél a kiindulási állapot energetikai besorolását (pl. a 9/2023 ÉKM rendelet szerinti E vagy annál rosszabb besorolású lakóingatlanok).

Végül pedig várjuk a további – uniós vagy egyéb forrásból – finanszírozott épületenergiahatékonysági támogatási programok megjelenését, különösen az energiaszegénységben élők számára célzott programokat.

Itt lehet elolvasni a további értékeléseket.

 

[Borítókép: Tóth Szilvia // Habitat for Humanity Magyarország]
Kapcsolódó cikkek