Budapest, 2020. november 12. – Animációs videóban hívja fel a figyelmet a Habitat for Humanity Magyarország az energiaszegénységre, azaz arra, hogy mintegy 1 millió ember nem tudja ma Magyarországon megfizetni a méltó lakhatáshoz szükséges energiaszolgáltatásokat. A fűtési időszak kezdetével csak fokozódnak a problémák, és nem csupán a közvetlenül érintettek számára. A rossz energiahatékonyságú épületek és a nem megfelelő tüzelőanyagok használata az egyik legfőbb okai a hazai légszennyezettségnek és nagyban hozzájárulnak a klímaváltozáshoz is. Mindenki számára megfizethető és tiszta energia nélkül pedig a közös jövőnket kockáztatjuk.
Energiaszegénynek nevezzük azokat, akik nem képesek megfizetni a fűtés vagy más, alapvető energiaszolgáltatások tisztességes életminőséghez szükséges szintjét. Ezt a háztartások alacsony jövedelme, az energiahordozók magas ára, illetve a lakások jellege, állapota, felszereltsége és energiahatékonysági jellemzői okozzák.
A Habitat for Humanity Magyarország animációs videójában arra mutat rá, hogy az országban a háztartások mintegy 10 százaléka számít különböző okokból energiaszegénynek. Ez pedig nem csak az érintettek számára probléma.
A rossz energiahatékonyságú épületek fűtése amellett, hogy pazarló, magas rezsiköltségekkel és szén-dioxid kibocsátással jár. Különösen kiszolgáltatottak emellett a legszegényebbek, akik számára elérhetetlen kiadás a fűtéskorszerűsítés vagy a hőszigetelés, és gyakran nincs más választásuk, csak a szilárdtüzelés. Az elmúlt években megemelkedett tűzifaárak miatt viszont sokan rosszabb minőségű és egészségkárosító anyagokat (például lignitet, éghető hulladékot, lomokat) is kénytelenek eltüzelni. Ez a jelenség, társulva azzal, hogy a legtöbben korszerűtlen kályhákat használnak, kiemelten légszennyező. A szállópor-kibocsátás 80 százalékáért a háztartási szilárdtüzelés felelős, míg az EU átlag mindössze 41 százalék.
A videóban a Habitat arra hívja fel a figyelmet, hogy ebből az ördögi körből az érintettek csak akkor tudnak kilépni, ha biztosítjuk a mindenki számára megfizethető energiát. Azaz a leginkább rászorulókat is elérő, célzott lakásfelújítási, energetikai támogatásokra van szükség.
A légszennyezés mértéke csak akkor csökkenhet számottevően, ha az ilyen típusú támogatások széles körben biztosítják a korszerűbb, kevésbé szennyező fűtési módokra való áttérést, valamint a lakások felújítását, hőszigetelését. Azonban például már az is nagy előrelépés lenne, ha a szociális tüzelőanyag-támogatás keretében osztott tűzifa kiszárítva érkezne a rászorulókhoz, – így enyhítve a környezeti terhelést és hatékonyabbá téve a fűtést, – valamint, ha a környezetre és egészségre súlyosan káros széntermékekre nem lehetne pályázni tűzifa helyett. A most formálódó Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) és az ehhez kapcsolódó hazai klímastratégiák e célok mentén való kialakítása akár megoldást is jelenthetne.
