Mi motivál valakit arra, hogy Ukrajnából menekülőknek adja ki a lakását? Milyen gondolatok, félelmek jártak a döntés előtt az eszében, és hogyan élte meg a segítségnyújtást? Csinszka egyike azoknak a szállásadóknak, akik a Habitat és az Utcáról Lakásba! Egyesület közös programjában szállásadóként vesz részt, így segít ő is a háború elől elmenekült családoknak.
Három kárpátaljai fiatal talált szállást Csinszka és családja lakásában, miután kitört az orosz-ukrán háború. Egy 24 éves fiatal nő, akinek a katona férje Ukrajnában maradt harcolni, a nő 19 éves húga és az ő párja. Ez a három fiatal nem a háború által leginkább sújtott területről érkezett, de helyzetüket ugyanolyan bizonytalannak élik meg, jövőkép nélkül, mint bármelyik Ukrajnából menekülő család.
„Március közepe lehetett, amikor beköltöztek a családom kiadásra szánt lakásába. Közben találtak kisebb munkákat, próbáltak dolgozni, mert szerettek volna hozzájárulni a lakhatási költségekhez. A srác nem mehet vissza. Szerencséje volt, mert pont át tudott jönni Magyarországra, mielőtt besorozták volna. A lányok szülei Németországban dolgoznak, és a szállásukon a gyerekeket nem tudják fogadni. A nagyszülők maradtak Ukrajnában: ők azok, akik elküldték a gyerekeket a határon túlra, mondván, hogy ott biztonságosabb. Ők pedig, a gyerekek, a fiatalok itt lebegnek Budapesten a bizonytalanságban. Néha felmerül bennük, hogy egyszer majd elmennek Németországba a szülőkhöz, vagy Kanadába, de nagyon bizonytalanok a jövőt illetően. Az egyik lány férje ráadásul Ukrajnában van, és meg is sérült a háborúban. Úgyhogy valószínűleg nem fognak elmenni még jó ideig, hiszen a lány a férje nélkül nem akar. Neki az a vágya, hogy hazamenjen, és átmeneti állapotként tekint az ittlétre. Amikor idejöttek, azt sem nagyon akarta megtudni, hogy mi merre van.”
Csinszka határozott, empatikus fiatal nő. Úgy érzi, különösebben nem járult hozzá a krízis kezeléséhez. Miután a munkahelyén gyűjtést szervezett a menekülők támogatására, családjával csatlakoztak a programhoz. Az ingatlant épp felújították, rendbe tették, mire kitört a háború. Csinszka most szállásfelajánlóként vesz részt az Utcáról Lakásba! Egyesület és a Habitat for Humanity Magyarország szolidáris lakhatási és albérlet-támogatási programjában.
„A lakás a nagynéném tulajdona, és én intézem a kiadással, felújítással kapcsolatos operatív dolgokat. Piaci albérletként, kiadásra szántuk, ez nyugdíj-kiegészítést jelent a családomnak. Volt egy tisztasági festés, néhány dolgot meg kellett szerelni. Mire kész lettünk, szükség lett a felajánlásra. Magától értetődőnek tűnt, hogy segítségképp felajánljuk az éppen üres lakást néhány hónapra olyanok számára, akiknek nincs hová menniük. A tervezett néhány hónapot már kicsit túlléptük, de tudtuk, hogy ez is benne van a pakliban. A családommal együtt mérlegeltük, hogy annak az összegnek a hiányát, ami a szolidáris lakásfelajánlás miatt kiesik a havi bevételünkből, tudjuk-e vállalni. Amikor már nem engedhettük meg magunknak, hogy szolidáris lakhatást biztosítsunk, megegyeztünk a lakókkal, hogy ha tudnak, hozzájárulnak az albérleti költségekhez. És ez nekik is fontos volt, már az elején felajánlották, hogy fizetnének bérleti költséget.”
A segítési szándék mellett azért egy kis félsz is volt Csinszkában és a családjában, mivel évekkel ezelőtt volt rossz tapasztalatuk olyan lakóval, akinek szívességi lakhatást ajánlottak, majd a történet nagyon nehezen oldódott meg.
„Örültem annak, hogy az ULE mediátori szerepet vállalt a beköltöző család és köztünk, lakástulajdonosok között. Megnyugtató volt, hogy a közreműködésük által, szállásfelajánlóként védve vagyunk. Kaptunk egy szívességi lakhatásról szóló szerződésmintát, ami segített, hogy biztonságban érezzük magunkat. Az is jól esett, hogy az egyesület segítői rendszeresen érdeklődtek, hogy van-e olyan helyzet, aminek a kezelésében segítségre van szükségünk, de a fiatalok beköltözése óta semmilyen problémába nem ütköztünk.”
—
További részleteket a szolidáris szállásfelajánlás-programról ide kattintva lehet olvasni, az albérlet-támogatási programról pedig itt olvashatóak további részletek. A programban résztvevő családokról ebben a blogposztban írtunk részletesebben.
[Borítókép: Molnár Zsóka // Habitat for Humanity Magyarország]
