Mélyszegénységben élők problémáit enyhítő programot indított a Habitat
Magyarországon 300 ezer ember, többségében roma származásúak élnek szegénytelepeken. Lakóhelyük a településektől elkülönülten, szegregált környezetben van. Hiányoznak az alapvető szolgáltatások: nincs vezetékes víz, villany, nincs olcsó bevásárlási lehetőség. Otthonaik túlzsúfoltak, egészségtelenek, fűtési megoldásaik korszerűtlenek. A munka- és oktatási lehetőségek otthonaiktól távol vannak, a közlekedés pedig drága és nehézkes. Adósságaik nőnek, munkaerő-piaci lehetőségeik pedig csökkennek. Ezen körülmények összessége szinte konzerválja a szegénytelepek lakóinak nehéz helyzetét.
A helyzetükön változtatni kívánó programok mindeddig kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy ezeket a súlyos helyzeteket hosszú távon jobbra fordítsák. Az uniós forrásokból támogatott programokból vagy a lakhatás körülményeit javító, vagy a szegregációt enyhítő, vagy a munkaerőpiacra lépés lehetőségeit előteremtő elemek hiányoznak. Továbbra is hiányoznak azok a komplex és átfogó programok, amelyek tartós változásokat hozhatnak a romák lakhatási helyzetében. Több civil szervezet, köztük a Habitat for Humanity Magyarország is, javaslatokkal, kisebb volumenű, sokszor egymástól elszigetelt programokkal igyekszik változtatni a mélyszegénységben élők helyzetén. Míg a kívánt átfogó lakáspolitikai változások nem következnek be, saját és az érintettek erőforrásaira támaszkodva kell, hogy változásokat érjünk el. A mélyszegénységben élő családok érdekérvényesítő képességeit, kreativitását, magabiztosságát ugyan porig rombolta a nyomor, ám úgy gondoltuk, ezek a képességek segítséggel előhívhatók.
A tudásmegosztást, közösségépítést, az érdekérvényesítő képességek növelését tűzte ki célul a Mátraverebélyen megalakított Településfejlesztési Kerekasztal, melynek megalakulásáról, kezdeti lépéseiről már korábbi blogbejegyzésünkben beszámoltunk. Az International Visegrad Fund támogatásával 2013 őszén indított program egyik célja az volt, hogy egy olyan működő modellt dolgozzon ki, mely a helyi erőforrásokra és külső szakértőkre támaszkodva, tudásmegosztással és közösségépítéssel segíti a roma szegregátumokban élők kiszolgáltatottságának, kirekesztettségének és lakhatási szegénységének csökkenését. A program végrehajtásának helyszínéül Mátraverebélyt választottuk, ahol a roma lakosság nagy része szegregátumban él, többségük szociális és lakáshelyzete igen rossz. A munka során legfőbb partnerünk a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége volt, akik napi kapcsolatban vannak a helyi családokkal, intézményvezetőkkel és önkormányzati vezetőkkel is.
Legfőbb eszközünk a párbeszéd volt. Hét alkalommal szerveztünk egész napos workshopot, amelyen a Településfejlesztési Kerekasztal tagjai a roma közösség képviselői, az önkormányzat és a szociális intézményrendszer vezetői, az egyházi és helyi civil szervezetek képviselői, valamint a projekt szakértői és kutatói beszélgettek egymással. Célunk első körben az volt, hogy közösen azonosítsuk be a helyi problémákat, feltérképezzük a szociális ellátórendszer helyi működésének nehézségeit. Ezt követően megnéztük, hogyan tudnánk minél hatékonyabban hasznosítani a meglévő erőforrásokat. Majd külső szakértőket is bevonva, máshol már működő módszertanokat – így például a gyermekek korai fejlesztésének, iskolai felzárkóztatásának speciális módszereit – ismertünk meg, és kezdtük meg beépíteni őket a helyiek eszköztárába.
A módszer akkor igazán hatékony, ha a település vezetői aktívan részt vesznek a párbeszédben, elfogadják a közösen kidolgozott javaslatokat, és elkötelezetté válnak azok végrehajtásában. Mátraverebélyen ez a feltétel teljesült. Az önkormányzat vezetőinek részvétele a workshopokon lehetőséget teremtett arra is, hogy a lehetséges döntéseket és beavatkozásokat is megvitassuk, és szakmai támogatást nyújtsunk a helyi döntéshozóknak.
A Kerekasztal beszélgetései végül valós változásokat indítottak el Mátraverebélyen. Az alapoknál kezdtük: áttekintettük az önkormányzati rendeleteket, és javaslatot tettünk a település szociális rendeletének módosítására. A közgyűlés meg is szavazta a változtatásokat, így a rendeletben megváltozott a segélyezés szabályozása és jobban érvényesül a magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő alapjog.
Súlyos problémát jelent a településen a helyi általános iskolában jelentkező tanárhiány, a gyerekek korai lemorzsolódása, mely az alacsony képzettségből eredő munkanélküliség újratermelődéséhez nagyban hozzájárul. A Kerekasztal tagjai ezért jó gyakorlatok után néztek a környékbeli településeken, melynek eredményeként megkezdődhet a H2O tanítási modell bevezetése, mely kiváló módszer a cigány származású és/vagy szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására, szocializációs folyamataik segítésére. Együttműködés kezdődött a sajókazai Dr. Ámbédkár Gimnázium és Szakképző Iskolával is, amely olyan fiatalok számára nyújt minőségi oktatást, akik a legszegényebb körülmények között kénytelenek felnőni. Az együttműködés eredményeként megkezdődtek a Dr. Ámbédkár iskola mátraverebélyi tagintézményének megnyitására tett előkészületek. A munkacsoport ezen kívül javasolta a kerekasztalnak, hogy az iskola tanárhiányát, ennek következményeit, valamint a probléma országos voltát közös levélben tárjuk az Emberi erőforrások Minisztériuma által működtetett Antiszegregációs Kerekasztal elé. Az Antiszegregációs Kerekasztal rövid időn belül megtárgyalta észrevételeinket, és a rendszerszintűnek mutatkozó probléma kivizsgálását tűzte ki célul.Az iskolai lemorzsolódást már egész kicsi korban determinálja a korai fejlesztés, az iskolai szocializációra való felkészítés hiánya. Így a Kerekasztal javasolta egy Biztos Kezdet Gyerekház létrehozását Mátraverebélyen. A javaslat és más települések jó tapasztalatainak hatására a település vezetése elindult a Biztos Kezdet Gyerekház létrehozását támogató, európai uniós forrást felhasználó pályázaton.
A Kerekasztal ülései képletesen befejeződtek idén tavasszal, ám a munka tovább folytatódik. A további fejlődést segíti az a komplex telepprogram, mely uniós támogatásból indul el a településen. A program segítségével nyílt meg a közösségépítést segítő közösségi ház, a Cserhaj. Egy tanoda típusú szolgáltatás segíti a felső tagozatos diákokat a tanulmányaik befejezésében, szakmaszerzésben. A felnőttek számára esti gimnáziumi képzés indul, és várhatóan alternatív foglalkoztatási lehetőségek is nyílnak a településen.
A lakhatási problémákat a Habitat for Humanity Magyarország nyáron induló, HabitatPont programja enyhítheti. A program olcsó építőanyaggal, közösségépítéssel és szaktudás átadásával segíti a közösséget abban, hogy saját maguk is javíthassanak otthonaik állapotán.
Magyarországon az önkormányzatok felelősek a helyi lakáspolitika és szociálpolitika alakításáért, azonban a források hiánya és a hiányzó központi politikai eszközök miatt nem tudnak hosszú távú eredményeket elérni, különösen a szegregátumok felszámolása terén. A telepeken élők helyzetén komplex programok tudnának változtatni, melyek összehangolják a szociális, közösségi, oktatási, foglalkoztatási és egészségügyi beavatkozásokat. Ezért is fontos, hogy a településeken párbeszéd jöjjön létre az önkormányzat, a szociális intézmények, az egyház, a civil szervezetek, a szakértők és a településen élők között. A párbeszéd során közösen tárják fel a problémákat, dolgozzák ki a megoldás lehetőségeit, és szükség esetén közösen tárják problémáikat és javaslataikat az országos döntéshozás elé.
Mátraverebélyen a párbeszéd valódi változásokat indított el, és erőt adott a helyieknek a közös cselekvéshez, hatékony érdekérvényesítéshez. A Habitat for Humanity facilitátorként vett részt ebben a folyamatban, melynek tapasztalatait levonva szeretnénk a modellt más településeken is működésbe hozni.
A Mátraverebélyen végzett munkáról, a hozzá hasonló külföldi tapasztalatokról honlapunkon található bővebb információ.