Változatos élethelyzetek, szerencsétlen döntések és véletlenek sorozata vezethet el odáig, hogy valaki hajléktalanná váljon. Korábban leginkább családi okok – válás, a szülőkkel, gyermekekkel, rokonokkal megromlott viszony – miatt kerültek az utcára emberek. A gazdasági válság azonban változtatott az arányokon. 2008 óta egyre többen vannak, akik pénzügyi problémák – munkahely elvesztése, rezsi- és hiteltartozás felhalmozódása – miatt válnak otthontalanná.
Újpesti programunkban hét, korábban kunyhóban élő hajléktalan ember költözhetett szociális bérlakásba. A több országban már sikeres „Elsőként lakhatást” programok jó tapasztalataira építve hisszük, hogy számukra és a hozzájuk hasonló emberek számára az önálló lakhatás, egy valódi, megfizethető otthon tartós megoldást jelent.
A mi történetünk szereplőinek élete – ahogy a többi hajléktalanná vált emberé is – több, egymásra ható körülmény hatására feneklett meg. A 65 éves Erzsébet például 3 és fél éve került az utcára. Egyedülálló, nyugdíja alacsony. Korábban rokonoknál élt, ám ők kénytelenek voltak eladni házukat, így utcára került. Másfél évig változatos helyeken, utcán, ismerősöknél húzta meg magát, majd a pesti Duna-part egyik beépítetlen árterületén sátorba költözött. Itt a lehetőségekhez képest komfortos körülményeket teremtett, ám két tél átélése után már nagyon szeretett volna biztonságosabb, melegebb otthonba költözni. Nagyon örült a lehetőségnek, hogy lakásba költözhet, boldogan vette birtokba új otthonát.
Ferenc és Magdolna 13 éve egy pár, közel 10 éve hajléktalanok. Először Ferenc vesztette el munkáját betegség miatt, majd Magdit is leszázalékolták. Nehezen találtak munkát, keresetük nem volt elég ahhoz, hogy a piacon béreljenek lakást. Hajléktalan szállókat csak télen vettek igénybe, fontosabbnak érezték az önállóságot. Igyekeztek a lehetőségekhez képest állandó és kényelmes lakóhelyeket kialakítani maguknak: elhagyott őrbódéban és kunyhóban éltek. Folyamatosan dolgoznak, alkalmi munkákból, papírgyűjtésből, üvegvisszaváltásból tartják fenn magukat. Magukra igényes pár, ezt az évtizedes hajléktalan lét alatt sem adták fel. Régóta vágytak rá, hogy biztonságban, egészséges, meleg otthonban élhessenek.
A hét Újpesten bérlakásba költöző ember között két pár van – köztük Ferenc és Magdolna –, hárman egyedülállóként költöznek lakásba, egyikük Erzsébet. Legutolsó lakhelyük az újpesti Duna-part volt, ahol bontott építőanyagból, papírból épült kunyhókban vagy sátrakban éltek. Az árhullámok miatt többször is kénytelenek voltak elmenekülni ideiglenes otthonukból, kevés tulajdonuk egy részét elveszítve. Többen is évtizedes hajléktalanságot hagytak a hátuk mögött a lakásba költözéssel.
Ők heten tehát különböző úton jutottak el a legsúlyosabb szegénységig. Ám közös bennük, hogy soha nem adták fel egy önálló, emberhez méltó otthonról szőtt vágyukat. Bízunk benne, hogy segíthetünk álmukat valóra váltani.
Az újpesti ”Elsőként lakhatást” programot a Habitat for Humanity és a Twist Olivér Alapítvány menedzseli, a lakásokat az Újpesti Önkormányzat bocsátotta a program rendelkezésére, a költségeket pedig az Aktion Deutschland Hilft állta.
Bővebb információ a Habitat for Humanity honlapján.
