fbpx

Hiányzó munkaerő – nagy a baj az építőiparban

2018. június 15.

Soha nem látott munkaerőhiánnyal küzdenek az építőipari vállalatok Magyarországon. Bár az elmúlt években nőtt a termelés, sok megrendelést a szakemberhiány miatt nem tudnak teljesíteni a cégek. Hosszabb távon se látszik megoldódni a probléma, hiszen a szakképzés többszöri átalakítása után sincs több jelentkező.

Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) év elején készített felmérést, az építőipar jelentősebb cégeit keresték meg. A kutatásból az derült ki, hogy az építőipar legégetőbb problémája a szakemberhiány, a válaszadók 82%-a nem rendelkezik a megrendelések teljesítéséhez megfelelő mennyiségű és képzettségű munkavállalóval. Hiába bővült az elmúlt években a foglalkoztatottak száma – tavaly már több mint 300 ezren dolgoztak az ágazatban -, még így is több ezer ember hiányzik.

Nincs egyedül ezzel a problémával az építőpar, a KSH adatai szerint 73 ezer betöltetlen állás van jelenleg az országban és más ágazatokban is az alapvető működést akadályozza a szakemberhiány: többek között az informatikában, a vendéglátóiparban és az egészségügyben sincsenek jelentkezők a meghirdetett állásokra.

Elöregedő társadalom, népességfogyás

A munkaerőhiány elsődleges oka a demográfiai adatokban keresendő. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számításai szerint az ország lakossága 2011 és 2020 között várhatóan 444 ezer fővel csökken. Ez a szám jóval több mint Miskolc, Pécs és Győr lakossága együttvéve. Ráadásul a népességfogyás különösképpen érinti a munkaerőpiacot, hiszen évről-évre nő a nyugdíjasok száma, a munkavállaló korú népesség kilenc év alatt 672 ezer fővel csökkenhet. Tovább ront a helyzeten, hogy rengetegen hagyják el az országot és vállalnak munkát külföldön. A Portfolio tavalyi összegzése szerint 600 ezernél is több magyar élhet az Európai Unió országaiban.

A gazdasági válság hatása

A 2008-as gazdasági világválság okozta összeomlás még mindig érezteti hatását az építőiparban. A válság következtében ugyanis jelentősen csökkentek az építési beruházások száma. Mivel kevesebb munka volt, hat év alatt 85 ezer munkavállaló távozott az építőiparból.

Nemrég kezdett ismét magához térni az ágazat, az elmúlt években beindultak az építkezések, sorra érkeztek az állami- és magánberuházások. Igen ám, most meg az a fő probéma, hogy nincs elég munkaerő.

A vállalatok sok kényszermegoldást találnak ki, például képzettség nélkül is felvesznek jelentkezőket. Ez azonban a hatékonyságot rontja, mert a szakembereknek sokkal több időt kell a kollégák betanításával foglalkozniuk.

Az ÉVOSZ számításai szerint idén még több beruházás valósulhat meg, tavaly már 30 százalékkal nőtt a termelés az előző évi adatokhoz képest. Az viszont tisztán látszik, hogy a szakemberhiány már rövid távon is egyre égetőbb és megoldatlan probléma lesz, a beruházások teljesítését akadályozza.

Kevesen tanulnak szakmát

A kormányzat is felismerte a problémát és az elmúlt években többször is átalakították a szakképzést. Nemcsak a szakközépiskolák nevét változtatták meg szakgimnáziummá, hanem teljesen átírták a tantervet is. A szakgimnáziumban tanulóknak az érettségi mellett kötelezővé tették a szakvizsgát is, így az az elképzelés, hogy 4+1 év után az érettségi mellett szakmája is lesz a diákoknak. A hiányszakmát választó tanulók ráadásul komoly ösztöndíjakra is számíthatnak.

Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium a változtatásoktól azt várta, hogy többen jelentkeznek szakképzésre és mérséklődik az országos szakemberhiány, a KSH oktatási adatai azt mutatják, eddig az átalakítás nem igazolja a reményeket. Míg tavalyhoz képest nőtt a gimnazisták száma, a szakközépiskolákban 5,3%-al, a szakgimnáziumokban pedig 3,2%-kal kevesebben tanulnak. Előbbiben 74 ezren, utóbbiban 162 ezren kezdték meg szeptemberben a tanévet.

Ahogy a fentiekből is látszik, az óriási munkaerőhiány a népességszám rohamos fogyatkozásának és a gazdasági válság okozta leépítéseknek a következménye. Egyelőre nem látszik, hogy a szakképzés kormányzati átalakítása megoldást nyújtana a problémára. Ezt felismerve indítottuk el idén a Három lépés előre programunkat, mely keretében szakközépiskolások juthatnak új ismeretekhez, sőt még az elhelyezkedésükben is segít a projektben résztvevő partnerünk.

A Habitat for Humanity Magyarország a Saint-Gobain és a SZÉRA  Családok Átmeneti Otthona egy olyan háromoldalú együttműködést valósít meg, amely keretében építőipari szakképzésben résztvevő fiatalok kapnak lehetőséget a leújabb hőszigetelési technikák megismerésére, illetve gyakorlati alkalmazására. A képzés keretében elsajátított ismereteiket a SZÉRA által működtetett családok átmeneti otthonán ültetik át a gyakorlatba, aminek teljeskörű szigetelése is megvalósul a projekt során. A húsz fős tréning résztvevői jórészt egy Gödi szakközépiskolából, illetve az átmeneti otthonban élő, jelenleg munkanélküli lakókból kerülnek ki.  A képzés után a résztvevőknek lehetősége lesz a projektet támogató Saint-Gobain cégcsoport oktatása során szerzett gyakorlati tudást felhasználva a munkaerő piacon elhelyezkedni.
Kapcsolódó cikkek