Sok szó esik a napokban történt súlyos eset miatt a pszichiátriai betegek ellátásáról, lakhatásáról. Az Országos Pszichiátriai Intézet bezárásának okai sokfélék, de köztük volt az épület korszerűtlensége, tartós tartózkodásra, emberhez méltó lakhatásra alkalmatlan kialakítása is. Fontos, hogy a súlyos pszichiátriai betegek folyamatos ellátásban részesüljenek. De az is fontos, hogy ne kényszerüljenek tartósan intézményi körülmények közé, melyek ugyan a társadalom többi tagja számára láthatatlanná teszik őket, a társadalomba való visszatérésüket azonban hátráltatják, vagy megakadályozzák. Lakhatási jelentésünkben már foglalkoztunk a nagy létszámú intézmények kitagolásával, az intézményi lakhatás problémáival, most azonban kitérünk rá újból itt, a blogon is.
A legfrissebb ismert adatok szerint Európában több mint egymillió gyerek és felnőtt él intézményben. Magyarországon több mint 120 ezer lakója van a szociális és gyermekvédelmi intézményeknek. Érthető az intézményi elhelyezés, ha az ott élőknek intenzív segítségre, szociális támogatásra van szükségük. Ám sokan azért laknak itt, mert lakhatásuk más módon nem megoldott. Így például az egészségügyi, pszichiátriai rehabilitációs intézményekben, családok átmeneti otthonaiban vagy hajléktalanok átmeneti szállásán élők egy része képes az önálló lakhatásra. Ugyanakkor lehetőségeik nem teszik lehetővé a lakásbérlést.
Néhány évtizeddel ezelőtt a kiszolgáltatott és veszélyeztetett gyerekek, a támogatásra szoruló felnőttek ellátására leginkább alkalmas formának az intézményi ellátást tekintették. Mára azonban sok kutatás bizonyította, hogy az intézményi ellátás rontja az életminőséget, és gyakran egész életen át tartó kirekesztéshez és szegregációhoz vezet. Emiatt szerte Európában megkezdődött a nagy létszámú intézmények kitagolása, a családokat egyben tartó, vagy családhoz hasonló lakhatási megoldások megtervezése és kialakítása.
A fogyatékos személyek jogait biztosító ENSZ egyezmény aláírói például elismerik, hogy a fogyatékossággal élőknek a többiekkel egyforma joga van a közösségben való élethez és a szabad döntéshez. Az egyezményt aláíró államok – köztük Magyarország is – elhatározták, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek teljes mértékben élvezhessék jogaikat, beleértve a lakóhely választás szabad jogát, s az arról való döntést, hogy kivel élnek együtt. Ennek érdekében biztosítanak számukra többféle otthoni, intézményi és egyéb közösségi támogató szolgálatot, ami a közösségben élést, az elszigetelődés megelőzését segíti.
Magyarország elkötelezte magát a nagy létszámú, korszerűtlen intézmények kitagolására. Egy 2011 júliusában elfogadott kormányhatározat rendelkezik a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézmények kiváltásáról. A cél a szociális rendszer teljes átalakítása az intézményitől a támogatott lakhatás felé. A stratégia közel 12 000 fogyatékos személyt érint, és a teljes ellátórendszer átalakítását tervezi, ám a megvalósítása még csak most kezdődött el.
Ma a bentlakást nyújtó intézményekben közel százezren élnek, és több mint 13 ezer férőhely biztosít átmeneti elhelyezést. A férőhelyek legnagyobb része (65%-a) időskorúak otthona, illetve 21%-ban fogyatékosokról gondoskodik. Emellett pszichiátriai betegek otthonai, szenvedélybetegek otthonai és hajléktalan személyek otthonai is biztosítanak intézményes lakhatást.
Az intézmények jellemzői nagyon eltérőek az országban. Megtalálhatók 1–2 fős apartman jellegű intézmények, és olyanokkal is találkozhatunk, ahol 10–12 ágyas szobákban történik az elhelyezés. De a legfrissebb elérhető adatok alapján az elmondható, hogy az összes intézményi férőhelynek csak 2,6%-a kis létszámú, úgynevezett lakóotthon.
A gyermekvédelmi intézményekben mintegy 15 ezer gyermek él átmenetileg vagy tartósan. A gyerekek nagyobb része nem árva, hanem szüleitől távol él. Noha a gyermeket kizárólag anyagi nehézségek miatt Magyarországon is jogszerűtlen kiemelni a családból, a gyermekvédelmi rendszer mégis sokszor eszköztelenül áll az olyan helyzetek előtt, ahol a gyermek veszélyeztetettségének oka jellemzően a nem megfelelő lakhatás.
Esetükben nem annyira az intézményi lakhatás fejlesztése, sokkal inkább a megfizethető, szociális bérlakások nyújtanának tartós megoldást. Csakúgy, mint a 24 órás ellátást nem igénylő fogyatékkal élő vagy enyhe pszichiátriai beteg személyek számára. Ám a szociális bérlakásrendszert a rendszerváltást követő privatizációs hullámmal sikerült jóformán teljesen leépíteni, a lakhatási támogatás összege pedig a töredékét sem fedezi a lakhatás költségeinek. Így számukra sokszor egyetlen megoldásként marad az intézményi lakhatás.
De hogy is állunk az intézményrendszer korszerűsítésével? A 2011-ben meghozott kormányhatározat a nagy létszámú intézmények kitagolására közel 30 évet irányozott elő, vagyis sok idő áll rendelkezésre a terveke megvalósításához. Jelenleg hat helyen folyik most ilyen jellegű átállás. A bentlakásos intézmények kitagolása érdekében eddig kiírt pályázatok keretösszege 7 milliárd forint. A konstrukció keretében mindössze 600 férőhely alakul majd át.
Jan Pfeiffer az EU Bizottság intézményi kitagolással foglalkozó munkacsoportjának vezetője még 2010-ben fogalmazott meg javaslatokat a magyar helyzettel kapcsolatban. Olyan lakhatási szolgáltatások létrehozását javasolja, melyek az önálló életvitelt, a maximális beilleszkedést teszik lehetővé. Azok számára is kis létszámú bentlakásos formákat javasol kialakítani, akik intenzív, 24 órás ellátást igényelnek, és továbbra sem javasolja 50 fős intézmények létrehozását, meghagyását.
A szakember is úgy látja, hogy a lakóotthonok mellett lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy saját, vagy bérlakásokba költözhessenek a fogyatékos vagy hátrányos szociális helyzetű emberek, ahol önálló életet élhetnek, támogatott lakhatási formában. Javaslata egybecseng a Habitatéval. Véleményünk szerint legalább 300 ezren vannak Magyarországon, akiknek önálló lakhatását, nehéz helyzetből való felemelkedését szociális bérlakások biztosítanák. A rendszer magánlakások bevonásával is bővíthető lenne úgy, hogy a kedvezményes lakbérért cserébe a lakásokat kiadó Szociális Lakásügynökség biztosítja a lakástulajdonos számára a hosszútávú bérbeadást, miközben átvállalja a kockázatait is.
Magyarország egyelőre a sereghajtók közé tartozik a családias, emberhez méltó lakhatási formák kialakításában az intézményi forma helyett. Arra, hogy egész Európában mi a helyzet, hamarosan választ kaphatunk a Társaság a Szabadságjogokért nevű civil szervezet jóvoltából. A TASZ ugyanis pályázatot hirdetett olyan társadalomtudományos kutatás elvégzésére, mely feltárja, hogy az Európai Uniós források 2007 óta milyen mértékben járultak hozzá a nagy létszámú intézetek kitagolásához, és ahhoz, hogy az ott élő személyek a helyi közösségek másokkal egyenrangú polgáraiként éljenek. Saját eszközeinkkel – a helyzetet feltáró jelentések készítésével, szakpolitikai javaslatok megtételével – pedig mi is hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy minden ember megfizethető, egészséges és emberhez méltó otthonban élhessen.
Források:
A Habitat for Humanity Magyarország Éves jelentése a lakhatási szegénységről, 2013.
Az intézményi ellátásról a közösségi ellátásra való áttérésre vonatkozó közös európai útmutató
KSH Szociális Statisztikai Évkönyv 2012
Az EMMI Család- és Esélyteremtési Politikáért Felelős Helyettes Államtitkára 2014. márciusi adatszolgáltatása